Úgy volt, hogy reggel a buszon, olyan 7:15 perckor, eszembe jutott egy munka, hogyha nem sikerül a go-kart meg az autóversenyzés, akkor az lesz a munkám. Reggel valami miatt nem mehettünk be a suliba, így volt időm ezen a munka dolgon továbbgondolkodni. Igazából amit a buszon gondoltam azt már rég elfelejtettem. A suli előtt várakozva az jutott eszembe, hogy engem igazából a go-kart érdekel. Akkor viszont nem fogok más munkán gondolkodni. Versenyző leszek aztán kész!
Végül kiderült, miért nem mehettünk be a suliba. A nagyok megrongáltak valamit és az igazgató néni nem szerette volna, hogy tovább rongáljanak. Reggel 7:45-kor engedtek be végül. Ma nem volt egyébként nehéz napom.
A go-kart versenyem nincs már messze. Örülnék, ha dobogót érnék el. A 20 pont nagyon jól jönne de a 16 pont se rossz. Most, olyan pálya jön amit aztán igazán nem ismerek. Még a közelében se jártam. Ennek a városnak a neve: Vác. Kicsit félek azért de nem tűnik megoldhatatlannak. Ha eddig elbírtam jönni, akkor még ezt is tudom teljesíteni.
Az utolsó verseny adott erőt ahhoz, hogy évvégére akár negyedik is lehessek a bajnokságban. 4 embert előztem meg a 8. helyről a negyedik lettem. Nagyon örültem. Ha van még 3 kör, megvan a harmadik hely. Már csak az időmérőn kell javulnom, mert ha harmadik helyről vagy negyedik helyről rajtolok, meg lehet az első vagy második hely is.
Az az 5 kör az időmérő edzésen mennyire számít. Most futott végig a fejemben. Ha sikerül az öt kör, akkor menne a dobogó. Én magamban érzem a dobogót. Képes vagyok rá versenyen, de még időmérőn nem. Még 3 hét Vácig, de nekem hamar el fog repülni. Én ezen a versenyen mindent kihozok magamból. Erre készülök!
Ha megint meg tudom verni a két kisgyereket az élről, akkor lehet, hogy menni fog a dobogó! Előző versenyen megvertem őket. Majd 1 tizeddel. Nem kell nekem más munka. Szerintem maradok a Go-kartnál!
Beeney & heloimi
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése